Üvegfestmények és dekorációk szeretettel és szenvedéllyel, csak neked!
Románia területén, a Szatmár megyéhez tartozó község a Kraszna folyó partján terül el.
Földrajzi elhelyezkedésének koordinátái: 47° 37′ 4″ N, 22° 42′ 42″ E
Ezt az Árpád-kori települést, 1217-ben Solymos néven említik a megmaradt hivatalos papírok, a neve pedig onnan ered, hogy a királyi solymárok birtoka volt. A tatárjárás során elpusztult, ám 1262-ben V. István király ezt a területet Aladár ispánnak adományozta és „terre Draucariorum Regiorum” –ként szerepel.
A XIV. században Várday és Daróczy családok birtokába jut a település. Kis Várday Domokos és Daróczy Tibold eladják a területet 1385-ben Csáky Istvánnak, amire királyi adományt kap 1396-ban.
Drágfi Bertalan tulajdonába jut a malom 1489-ben. Sajnálatos módon, a Drágfi család 1555-ben kihal és minden, ami a tulajdonában volt, visszaszáll a királyi kamarára.
1634-ben akkorára duzzadt a Daróczy uradalom, hogy még 9 település tartozott hozzá és a Szatmári vár birtokaihoz csatolták.
1580-ban már Nagydarócz néven említik, amikor Szentmártonyi Farkas Pál 2 nemestelket kapott belőle.
Vörös János és Lukács szintén királyi adományt kapnak a régi birtokaira 1585-ben.
1638-ban a birtokosai között tartják számon Debreczenyi Tamást.
A szatmári békekötés után, Darócz Károlyi Sándor tulajdonába kerül. A gróf Károlyi család mellett ugyancsak a tulajdonosok közé kell sorolni a Szilágyi, Fekete, Veres, Kiss, Kengyel családokat.
Az 1900-as évek elején, a gróf Károlyiak mellett a gróf Dégenfeld Sándor és Gerzon Kázmér voltak a nagyobb birtokosok.
A XX. századra vegyesen lakják a települést, etnikum és vallássi hovatartozás terén egyaránt. A Partium történelmi régióben lévő Királydaróc község rangon van és Érkisfalu, Érszentkirály, Kőröstelep, Krasznacégény tartozik hozzá.
Érdekességként meg lehet említeni a Szakylán települést is, ami Darócz határában volt, de elpusztult és nem is épült újra. 1469-ben Zsáklyán néven szerepel, amikor a Csáky család birtokolta és úgy tartják, hogy a török időben tűnt el véglegesen.
A királydaróci templom története
Az Árpád-házi királyok idején már rendelkezik római katolikus templommal, ami a reformáció idején a reformátusok kezére került, erről pedig 1530-ban írt hivatalos írások tanúskodnak. Ezen templom felújításakor, a sekrestye ajtó felett „Hic fuit Andreas Daróczy 1599” feliratot fedeztek fel. A település nevének jelentése pedig, hogy ezen a helyen az Árpád-házi királyi családnak volt Sólyom nevezetű vára. A plébánia 1758 óta vezeti az anyakönyvet.
Ebben az időben Ákos, Géres, Krasznamihályfalva, Krasznacégény és Érkisfalu tartozott hozzá, mint filia. Ekkor a hívek száma, az anyakönyv írásai alapján 685 volt.
Királydaróc római katolikus templomának védőszentje Szent István király.
KIrálydaróci római katolikus templom
Belső festése:
A jelenlegi templomot Nagy József , valamint fiai Károly és Lajos festőművészek alakították olyanra, amilyennek ma is ismerjük. Az utolsó felújítás az orgonán 1886-ban történt.
Díszkereszt:
1884-ben, a templom előtt a királydaróci hívek díszkeresztet állítanak.
Harangok:
1911-ben, szintén a hívek hozzájárulásával, 2 új harangot öntenek, Egry Ferenc harangöntőnek köszönhetően, amit sajnos 1917-ben elvisz a hadsereg háborús célokra. Az egyik harang 75 kg, az átmérője 92 cm, középen egy Magyarok Nagyasszonya, alatta pedig „Szüzeknek Szent Szüze, könyörögj érettünk!” A kisebbik 43 kg, átmérője 47 cm, a közepén Szent József domborművel, alatta „Szent József, könyörögj érettünk!” felirattal. Mindkét harang alján körbefut az írás: „Egybegyűjtöm a híveket, siratom a holtakat, oszlatom a fellegeket!”
Ezeket pótolva, 1926-ban 2 új harang került a templomba. A nagyobbik 455 kg Szűz Mária tiszteletére, a régi felirattal, a második Szent Imre herceg tiszteletére, 140 kg, aminek „E” hangzása van és a rajta található felirat: „Szent Imre herceg, könyörögi érettünk!”
Egy harmadik harang is meg lett áldva, Szent István király, a templom védőszentjének tiszteletére.
Kereszt a királydaróci római katolikus templom udvarán
A királydaróci anyakönyvben, már 1700-ig visszamenőleg fellelhetőek a krasznacégényi hívek, viszont templom hiányában egy családi ház szobájában tartották a szentmiséket.
1890-ben létesítenek egy magtárt, aminek a jövedelméből 2 harangot vásárolnak. A kisebbik, ami 50 kg, Szent Imre herceg és a nagyobbik 80 kg, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelik fel.
Szintén a magtár jövedelméből lett megvásárolva az a telek, amin egy kis ház állt, ezt felújították és onnantól kezdve ez lett a szentmisék állandó helye. Az I. világháború miatt, a hadsereg mindkét harangot elvitte, de 1922-ben újat vásároltak, amit Szent Imre herceg tiszteletére szenteltek fel.
1948. ápr. 19-én nagy nap Krasznacégény életében, hiszen megáldották az építőanyagot, amiből megkezdték a templom felépítését. A templomot a Boldogságos Szűzanya tiszteletére szentelik fel, aug. 28-án.
Az üveg felülete lehetővé teszi, hogy többféle technikát alkalmazzak rajta.
Napjainkban egyre közkedveltebb a dekupázs technika, amit bárki könnyedén elsajátíthat és nem szükséges hozzá túl sok kellék, sem befektetés.
Üvegen, fán, hungarocellen, műanyagon egyaránt lehet 3D technikát alkalmazni.
Made with
WYSIWYG HTML Editor