Kirbály Királydarócon

„Szent István király, könyörögj érettünk!”

2017.aug.20-án, déli 12 órakor a harangok ünnepelni hívták Királydaróc lakosságát és a településre zarándokolt híveket. A templom megtelt és rózsafüzért imádkozva várták, hogy megkezdődjön a búcsús szentmise. Ministránsok vezették be az ünnepi szentmisét bemutató papokat, miközben felcsendült az orgona hangja és lelkes énekkel vette kezdetét a szertartás.

Az olvasmány, a szentlecke és az evangélium után, Tímár Asztrik OFM kaplonyi ferences házfőnök mondott szentbeszédet, aminek középpontjában, természetesen Szent István király volt.

Tímár Asztrik OFM ferences atya egy énekrészlettel kezdte a szentbeszédet:

„Hívő magyarok népe, tekints fel az égre,

Örök fényben ott ragyog Árpád nemzedéke.

Mennyei kórus zeng: „Boldogasszony Anyánk”,

El ne felejtsd népedet, így könyörgünk hozzád.”

A ferences atya kiemelte, hogy István nemcsak felépítette a keresztény országot, de meg is tartotta annak, vagyis erősnek, szépnek, szentnek. Két alappillért húzott alá, miszerint István azon munkálkodott, hogy a keresztény és nemzeti hagyomány által, a magyarság fennmaradását megőrizze, illetve a fajiságának minden jó tulajdonságát érvényre juttassa. Minden cselekedetének célja az volt, hogy szent nemzetet formáljon.

Ostya átváltoztatása

Egyszerre volt diplomata, igazságos atya és remek vezető, hiszen a pogányság felett mindenképpen győzedelmeskedni akart. Temérdek iskola, templom, szerzetesrend köszönheti megalakulását és/vagy működését. A törvényekben szigorú, de igazságos volt, mindezen erényekben pedig élen járt az életpéldájával.

Az egész nemzetet újjáteremtette, hiszen Istvánnak fontos volt a magyarok boldogsága is. Igazi apostol volt minden tettében és cselekedetében. Amit emberi erővel meg tudott tenni, azt meg is tette, hiszen a királyi ruhát levéve, éjjel a szegények megsegítésére sietett és nagypénteken mezítláb járta be a templomokat, vezeklés gyanánt. Amit nem lehetett emberi erővel megtenni, ott égi segítséget kért. Olyan király volt, aki a jövőbe tekintve, vagyis gondoskodni akart a nemzetéről, ezért a Szűzanya oltalmába ajánlotta. Világítótorony volt a történelem sötét éveiben, akire ha bármikor felnézett a sanyargatott magyar nép, ott állt útmutatóként. Ez volt István küldetése, de egyben hivatása is.

Bor átváltoztatása

A szentbeszédet követően, az átváltoztatás magasztos pillanata után, hívek sokasága; kicsik és nagyok, a szentáldozás által tették teljessé az ünnepet.

Az ünnepélyes áldás előtt, Husztig Róbert plébános köszönetet mondott mindazoknak, akik jelenlétükkel emelték az ünnep fényét és persze azon személyek sem maradtak ki a sorból, akik bármilyen módon elősegítették (ima, segítség, anyagi hozzájárulás), hogy Királydarócon a kirbály szép legyen, megható és emlékezetes. Tóth Attila Levente plébánosnak is köszönet jár, hiszen tanácsaival, segítségével hozzájárult, hogy az ünnep minden pillanata zökkenőmentesen zajlódjon le.

Tímár Asztrik OFM ferences atya ünnepi áldását követően felcsendült az: „Isten áldd meg a magyart!”, végül templomunk védőszentjének tiszteletére, az ünneplő hívek együtt zengték: „Légy áldott Szent István király!”

Szép magyar néped,                                                      Szent hitben tarts meg,

Krisztushoz vitted,                                                         Jézusnál áldj meg,

Légy áldott, Szent István király!                                 Légy áldott, Szent István király!

Légy áldott, Szent István király!                                 Légy áldott, Szent István király!