Úrnap főünnep – az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepét üljük.
Egészen a 13-ik századik nyúlik vissza az eredete, amikor Liége-i Szent Julianna, aki augusztiniánus-rendi apáca, isteni sugallatra szorgalmazta az eucharisztia ünnepének beiktatását. Bár Liége püspöke, Robert de Thoret az 1246-os zsinaton elrendelte az ünnep megtartását, de csak Julianna apáca és Robert püspök halála után terjedt el általánosan. 1263-ban egy eucharisztikus csoda is történt, ugyanis a szentmisén a megtört ostyából vércseppek hulltak, aminek szemtanúja volt IV. Orbán pápa is.
1264.szept. 8-án, IV. Orbán pápa kihirdette az Úrnapja ünnepét, amit minden évben, pünkösd nyolcadát követő első csütörtökön kell megtartani, aminek saját liturgikus szövege van. Ilyenkor 4 oltárt állítanak, az égtájak irányába lévő sátrakban, amit rengeteg virággal díszítenek. A pap mindegyik sátornál áldást oszt a körmenetben vitt Oltáriszentséggel, így a világ minden égtáján lévőket megáldja.
A sátrak díszítésére használt virágokat a hívek hazavihették, amit gyakran szárított formában őriztek és ma is őriznek, hogy az áldás a házon és a benne lakókon maradjon. Vidékünkön még az is szokás, hogy a kislányok virágszirmokat hintenek az Oltáriszentség előtt.
Megható ünnep, szép, felemelő, tele áldással, kegyelemmel.
Idén kissé másképp kellett ezt a magasztos ünnepet megülni, ugyanis a koronavírus okozta járvány miatt nem lehetett az évszázadok óta hagyományos módon megtartani. Viszont a sátrak nem maradtak virágdíszek nélkül idén sem. Kicsit szolidabban, kicsit másképp, de idén is volt!
Imádkozni kell, hogy soha többé ne zavarja meg semmi a hitbéli életet, hogy szabadon ünnepelhessenek az emberek a templom falain belül és kívül egyaránt!