Szent István király

István, születési nevén Vajk, 969 körül látta meg a napvilágot Esztergomban és 1038-ban, aug.15-én hunyt el Székesfehérváron.  972-ben keresztelték meg és az első vértanú után kapta az István nevet. Ő volt az utolsó magyar nagyfejedelem és az első magyar király. Megteremtette a keresztény magyar államot. Szentként ismerjük, de kiemelkedő történelmi alakját az egész világon elismerik.

Apja Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér lánya Sarolta, aki már akkor keresztény volt.

996-ban, a Henrik bajor herceg lányát, Gizellát feleségül veszi, akinek a testvére a későbbi II. Szent Henrik német császár.

Amíg az apja élt, addig a nyitrai dukátus ura volt, atyja halála után pedig követi a fejedelmi székbe.

1000-ben, más források szerint 1001.jan.1-én koronázták királlyá Esztergomban. A koronázási ceremónia azzal a koronával történt, amit II. Szilveszter pápa adományozott számára.

A magyar törzsek szövetségéből kialakult nagyfejedelemséget keresztény királysággá alakította át és 1028-tól kezdve a 20-ik századig fennmaradt, ráadásul kiterjedt az egész Kárpát-medencére.

A főoltáron Szent István királyunk szobra

Gizellával megkötött házassága révén, feltehetően 2 fiú és 3 leány született. A 2 fiú nevét ismeri a történelem, az egyik Ottó, aki fiatalon meghalt, a másik pedig Imre, akit halála után szentté avattak és mai napig igen nagy tiszteletnek örvend. Sajnálatos módon, István király minden gyermekét el kellett temesse, ezért egyenes ágon nem volt trónörökös.

Istvánnak volt egy Ilona nevű lánytestvére, akinek fia követte őt a trónon, név szerint Orseolo Péter.

Szent István király nemcsak az nép jólétéről és az ország fejlődéséről gondoskodott, hanem különös figyelmet fordított a katolikus egyház megszilárdítására és a lelkek üdvösségére is. Ezt bizonyítja az a cselekedete is, amikor a magyar népet és az egész országot a Szűzanya oltalmába ajánlotta. A konstantinápolyi ortodox pátriárka, I. Bartholomaiosz ünnepélyesen bejelentette 2000.aug.20-án, a Szent István Bazilika előtt tartott szentmisén, hogy István királyt immár a keleti keresztények is a szentek sorába tisztelik.  Szent István király lett az első olyan szent, aki az 1054-es egyházszakadás óta, úgy a római katolikus, mint az ortodoxok, szentként tisztelik.

A mumifikálódott jobb keze pedig nemcsak katolikus ereklye, hanem nemzeti is, amit napjainkban Budapesten, a Szent István bazilikának a Szent Jobb kápolnájában őriznek.